Akvarisztika - minden amit az akvárium karbantartásáról tudni kell

 

 

Mennyit fogyaszt az akvárium egy hónapban?

Akvárium fenntartása vizinövényekkel

A természetes ökoszisztéma koncepciója - Kölcsönös kapcsolat a talaj, a mikroorganizmusok, a vízi növények, halak közt
Az általános növénytalajok például: Pro soil, Aqua soil, stb. tartalmazzák a tápanyagok egy részét, támogatják a növények gyökerének könyed fejlődését, és mikroorganizmusok szaporodnak el benne, melyek stabilizálják az akvárium környezetét. A szerves anyagok, mint például a hal hulladék és az el nem fogyasztott élelmiszer, beesik a talajba és elbontják a növények gyökerei, közben a mikroorganizmusok segítenek a gyökereknek felszívni a tápanyagokat. Amikor a növények növekednek az oxigéntermelés felélénkül, így az akváriumban egészséges környezet jön létre.

Perspektivikus ültetés az akváriumban
A talajt ferdén állítják be, magassága hátrafelé növekszik. Kövekkel alátámasztva ezt könnyen meg lehet oldani. Az alacsony növényeket ültetik előre, a magasakat hátra, a közepeseket vasfákkal és sziklákkal ültetik középre. Nem csak a magassága, hanem annak formája és a növekedési sebessége is számít. A világoszöld színű, magas fényigényű növények általában gyorsan nőnek. A sötétebb zöld színű árnyéktűrők mint pl a Cryptocoryne, Microsorum és Bolbitis, Anubias nana nem igényelnek erős fényt és a növekedés ütemük is viszonylag lassú. Ebből a Microsorumnak és az Anubiasnak nem kell talaj, fel lehet kötni a kövekre, fákra, viszont a Cryptocoryne erős gyökérzettel rendelkezik, ezért őt el kell ültetni. A fényigényesek alkalmasak előtérbe és háttérbe. Az árnyéktűrők a középútba úgy, hogy árnyékolják őket az uszadékfák, a sziklák, vagy a nagy visszahajló háttérnövények. A mohákat lazán rákötözik damillal a gyökerekre, fákra vagy a sziklák mélyedéseibe teszik, illettve a mohadarabok közepébe tesznek pár sóderkavicsot, vagy rászórnak homokot - mindez lenntartja őket a talajon -, vagy leragasztják pillanatragasztóval egy darab kőhöz, siporaxhoz - lesúlyozásképp. Az apró stem növények is hajlamosak a felhajtóerő miatt felszállni, ezért - kézzel vagy csipesszel - csak annyi vízbe ültessük őket, melyben nem repülnek fel. Utána feltölthetjük vízzel. Ha mégsem akarnak lentmaradni, hajlíthatunk vékony fekete bevonatú drótokból hajtű formákat, ezekkel oda lehet tűzni őket a talajhoz, amígy ki nem gyökeresednek.

Nyitott tető
Nem csak létrehoz egy nyitottság érzést, hanem megkönnyíti a karbantartást is, mint az etetés, a vízcsere és a növényvágás. A víz sem melegszik fel a lámpától és jól tud szellőzni az akvárium. De nyitott akváriumban csak azokat a halfajoket lehet tartani, amelyek nem hajlamosak a kiugrásra..

Mechanikai szűrés és levegőztetés - A víz áthalad egy szűrőn, melyben szivacs van, ez fizikailag eltávolítja az akváriumban keringő szennyeződéseket. A megfelelő vízáramlás elengedhetetlen az egyre növekvő, egészséges növényeknek, ez megakadályozza a szennyeződés felgyülemlését a talaj és a kövek felületén, valamint a leveleket is egészségesen tartja. A szűrőt úgy érdemes állítani, hogy fodrozza a vízfelszínt, ezzel jut elég oxigén a vízbe.

Kémiai szűrés - Kiegészítésnek tekinthető. A kezdeti terhelést az akváriumban aktív szénnel lehet csökkenteni és gyakori vízcserével, amíg a biológiai szűrés létre nem jön. Az aktív szén kiszűri az elszíneződést és az ammóniát, de 2 hetente cserélni kell ahhoz, hogy a hatékonyságát megőrizze.

Biológiai szűrés - A szerves anyagok okozta zavaros vizet a szűrőben megtelepedő nitrifikáló baktériumok méregtelenítik a káros ammóniától, ezzel stabilizálják az akváriumot. Az ammónia a halak ürülékéből száramazik és nagy mennyiségeben káros. A biológiai szűrő annál jobb, minél nagyobb a tartálya, és egy lassú áramlattal alaposabban át tudja szűrni a vizet. A szűrőanyagok (pl siporax) nagy felületet nyújtanak, mivel magas számú pórus és hálós szerkezet jellemzi őket. Ez a lyukacsos közeg biztosítja az élő területet a mikroorganizmusoknak. A szűrőanyagban megtelepedő nitrifikáló baktériumok ártalmatlanná teszik az ammóniát, átkonvertálják nitritté, majd nitráttá. Mindaddig egyensúlyban marad az akvárium, amíg a biológiai szűrés stabilan működik. A külső szűrő tisztítása egyszerű. Vegyünk egy vödör vizet, merítsük bele a tálcákat, lötyögtessük meg, majd a szűrő aljából öntsük ki a koszt. Ezután a vízáramlás visszaáll az eredeti szintre és a fontos szűrőbaktériumok megmaradnak benne.

Világítás
A természetes napfényt nehéz hasznosítani az akváriumban mert annak intenzitása és időtartama nem szabályozható könnyen. Ha erős, közvetlen napfény ragyog, alga nőhet a növényeken. A fitoplankton is inkább szaporodik és zöld vizet eredményez. Ezért mesterséges világítás válik szükségessé. A fehér fénycsőben három alapszín keveredik: a vörös, a zöld és a a kék. A kék + piros fény elősegíti a fotoszintézist, ugyanakkor a halak színei nem jelennek meg szépen alatta, így egy jó kinézethez zöld fénynek is kell lennie benne. A különböző kísérletek a 6500K és a 8000K színhőmérséklet fogadták el növényes lámpáknak.

A világítás ideális időtartama 8-10 óra naponta.
Ha rövidebb, a vízi növények nem nőnek jól, vagy a száraik hosszúak (fényhiányosak) lesznek. Ha meghaladja a 10 órát, az alga inkább szaporodni fog, mert a növények megállnak a fotoszintéisben akkor is ha a fény még mindig be van kapcsolva. A szabálytalan időszak hátrányosan befolyásolja a növények állapotát. Használjunk napi időkapcsoló órát - ezen be tudjuk állítani, hogy hány órakor kapcsolja a lámpánkat be és ki.

Akvárium feltöltése
A növényes talajokat nem kell átmosni - elég picit átöblíteni, de a tápanyagokat nem kell kimosni belőle. Ellenben ha kavicsot, vagy homokot használunk talajnak azt mossuk ki jól. A jbl manadot is, mert az nem tartalmaz tápanyagot.

Miután feltöltöttük az akváriumot vízzel és a szűrőket beüzemeltük, a lámpát kapcsoljuk le, mert a csapvízben élő infuzorium papucsállatkák - amíg nem alakul ki egy minimális biológiai szűrés, addig - a fényre szaporodnak, ezzel fehérré színezve a vizet. Szórunk egy csipet haleleséget a vízbe táplálékul a nitrifikáló baktériumoknak. A 3-madik napon felkapcsolhatjuk a lámpát. Az első héten 3-4 naponta cseréljünk 30% vizet, később hetente. Rendezgessük az akváriumot kedvünk szerint, de a halak beltelepítésével még várjunk. 3-4 héttel a létrehozás után a víz minősége stabilizálódik, ekkor tehetünk bele halakat.

Halak hozzáadása
Ellenőrizni illik a vízminőséget (nitrit és pH teszttel), mert a nitrit rendkívül mérgező és káros a halakra. A pH-t azért kéne megmérni, mert ha az nagyon különbözik a halak zacskóban lévő vizétől, akkor a halak pH-sokkot kaphatnak. Egy akvárium, melyben Aqua Soil, Pro soil, vagy hasonló növényes talajt használunk, a pH lehet hogy jelentősen csökken.

Az akváriumba tegyük be a halat zacskóstul, a zacskó tetejét vágjuk ki és hajtsuk vissza a szélét, így fennmarad a vizen és úszni fog. Engedjünk egy kevés vizet a zacskóba a hal mellé, hogy a két víz kiegyenlítődjön. 10-20 perc szoktatás után benengedhetjük a halat. Ha a Ph túlságosan eltér, akkor inkább egy vödörbe szoktassuk a halat a másik vízhez, és ehhez több idő álljon rendelkezésünkre.

Vízcsere és takarítás
A vízcsere az akvárium belsejét fizikailag tisztán tartja és a növények fotoszintézisét aktivizálja.
Előtte az üvegről tisztítsuk le az algát. A pumpás leszívócső egy jó eszköz, mivel recés a falán lassan folyik le a víz, így marad elég idő a fölösleges koszok leszippantására. Bár növényes akváriumban, rendes táptalajnál nem kell porszívózni, de ott is lehetnek növénycafatok a földön, vagy elszaporodó jávai moha (mint gaz a növényeink közt), amit ki akarunk szippantani.

Kavicsos talajú akváriumban kell porszívózni, különben felgyűlemlik a halak ürüléke a kavics felszínén, feltéve hogy a szűrés nem olyan jó, hogy ezt beszívja. Porszívózás a következőképpen történik: a földre tegyünk egy üres vödröt, a cső egyik végét helyezzük az akváriumba, a pumpás végét a vödörbe - amikor megpumpáltuk lefolylik a víz. Ha csak a vízcsere a cél, porszívózás nélkül, akkor egy tállal is kimeregethetjük, vagy egy sima vastag csővel is leszívhatjuk, azzal gyorsabban megy.

Miután egy akváriumot most hoztak létre, vízcserét eleinte kb 3 naponta kell végeznil. Később a víz minőségét fenn lehet tartani heti vagy kétheti 30% vízcserével. Nem fontos vízelőkészítőt használni, de a klóros víz ritkítja a hasznos baktériumokat, megmarja a halak kopoltyút, mely véreres lesz. A vizet klórral fertőtlenítik. A vízhálózat csőrendszeréből nem tud a klór elpárologni, mivel az egy zárt rendszer, de ha kiöntjük egy vödörbe, abból 1-2 nap alatt elpárolog. Hagyjuk tehát a cserevizet vödörben állni. A halak nehezen tolerálják az 1-2 foknál nagyobb hőingadozást, ezért a cserevíz hőmérsékletét kezünkkel ellenőrizve az akváriuméhoz közel azonosra állítsuk be.

Tápanyagok
A szárazföldi növényeket gyakran arra ösztönzik, hogy növekedjenek a műtrágyától, de csak akkor nőnek ha kapnak elegendő fényt és nedvességet. Ugyanez igaz a vízi növényekre is. A tápanyagok csak akkor válnak szükségessé, ha az alap követelmények, mint például az aljzat, a világítás, a szűrés, a víz hőmérséklete, és a CO2 túlmenően teljesül. Ha tápanyagokat vakon öntjük a vízbe, az elején a vízi növények nem veszik fel őket és inkább az alga szaporodik a felesleges táp miatt. Ha a feltételek megvannak és kiegészülnek tápanyagokkal is, a vízi növények elkezdenek nőni. Tápanyagok pl nitrogén, foszfor, kálium. Nyomelemek pl vas.

Folyékony adalékanyagok
Attól függően, hogy milyen akváriumot hoztak létre és mekkorák a vízinövények benne, más folyékony tápot kell használni. A kezdeti időszakban túlzott arányban van a nitrogén és a foszfor. Ha a Salétromsav (NO3) és a foszfát (PO4) - amik a halak által szállított hulladékból és az el nem fogyasztott élelmiszerből keletkeznek - meghaladják a normál mennyiséget, az ösztönzi az algákat a virágzásra. Még ha a nitrogén (N) és a foszfor (P) túl sok is, a növény nem képes befogadni őket ha valamely másik alapvető tápanyag hiányzik. Ezért az alapvető megközelítés az, hogy káliummal és nyomelemekkel ösztönözzük a vízi növényeket arra, hogy elnyeljék a többi tápanyagot is. Ha túltápozzák az akváriumot, úgy tűnhet mintha hiány lenne, ennek oka, hogy elállítja a túl sok tápanyag a ph értéket és utána emiatt nem tudja a növény felvenni a tápanyagot, ezért érdemes a tápozást nagyon kevéssel kezdeni és fokozatosan emelni, vagy sűrűn vizet cserélni. Biológiailag szűrt, halas akváriumban az olyan típusú folyékony műtrágya alkalmas normális használatra, mely nem tartalmaz nitrogént és foszfort. Káliummal és nyomelemekkel (vas, magnézium, mangán) kell ösztönözni a vízinövényeket, hogy vegyék fel a tápanyagokat. Káliumot naponta kell adni, ez elősegíti a fotoszintézist. Kb három hónap után, amikor a növények növekedni kezdenek erőteljesen, hozzá kell adni sok vasat. Ismert, hogy a vas nem csak javítja a fehéredés problémáját, hanem a sötétzöld színt is kivilágosítja. A szerves savak segítik a tápanyagok elnyelését a levelek felületén, ezért hatékonyabb lenne, ha naponta használják a folyékony műtrágyát, de ez fokozatosan fel is halmozódhat az akváriumban. Amikor a növények növekednek, a tápanyagokat is növellni kell, ekkor a nitrogén és a foszfor válhat hiányossá, ha kevés halat tartunk a gyorsan növekvő vízinövények mellett. Végül ha a vízinövények mégsem nőnek jól, az ok lehet a túl kemény és lúgos víz is, a tápanyagfelvételük általában pH: 6.5 - 7 körül ideális.

Szilárd tápanyagok
Táptabletta, tápgolyó, vagy táprudacska amit beillesztünk a talajba. Amikor az aljzatunk kezdi elveszteni a hatékonyságát és a levelek kezdenek sárgulni, akkor ki kell egészíteni tápanyagok beszúrásával, melyek lassan szívódnak fel a vízi növények gyökereibe. Ez a kiegészítés különösen a rozetta növényeknél hatékony, melyek erős gyökérzettel rendelkeznek, mint például Cryptocoryne és Echinodorus. Fontos, hogy mélyen szúrjuk a talajba, mert amennyiben a felszínen szivárog, zavaros vizet vagy alga virágzást is okozhat.

Halakkal, rákokkal való védekezés az algák ellen
A víz minőségi problémája kizárja a hal állomány biztonságos betelepítését, de miután a víz stabilizálódik - ez nitrit és pH teszttel mérhető - célszerű betenni először törpeszívóharcsát, aki megeszi a kezdeti időszakban létrejövő kovamoszatokat / barna algákat. Szükség lesz egy darab vasfára is a harcsa életbenmaradáshoz, kell a bélműködéséhez, hogy a rostokat ehesse a fáról. Az amano garnéla is eszi a barna algát. Azonban ha nem mértük meg a vizet és a törpeszívóharcsa gyorsan liheg, lefekszik az akvárium aljára, az egyetlen megoldás a vízcsere és a szűrő megfelelő beállítása - a szűrő elég magasan legyen ahhoz, hogy fodrozza a vízfelszínt, hogy kerüljön elég oxigén a vízbe, valamint ellenőrizzük a víz hőmérsékletét is. Ha úgy tűnik hogy a hal jól van, többet is tegyünk mellé tenni mivel társas, csapathal. A sziámi algaevő, vagy rókamárna megeszi a fekete szakáll algát kis mennyiségben, ha a növényeinken találunk ilyesmit. A nertinia csigák eszik a zöld algát amik a kis felületeken nőnek. Továbbá a kicsiny garnélák, mint a red cherry... megkönnyítik fenntartani a mohák és kis bokrok szép állapotát, mert kiszedik az algákat a növények vékony szálai közül. A kis hólyagcsigák is hasznosak algaevésben, csak arra kell ügyelni, hogy ne szaporodjanak túl.

A halak egészségének fenntartása

A rendszeres vízcsere elengedhetetlen. Etetéshez húsevő halaknak táplálóak a fagyasztott ételek: artemia, cyclops, tubifex, mysis, fehérszúnyoglárva.., A mindenevőket és az algaevőket kínálhatjuk: spirulina, borsó, uborka..stb. eleségekkel. Ezen kívül lehet néha szemcsés, vagy lemezes tápokat is adni nekik. Mindenképpen változatos legyen az étrend.

Vízinövények vágása
A vízinövények az elején nem nőnek, azonban, ha a termesztési feltételek teljesülnek, növekedni kezdenek és előbb-utóbb kitöltik a teljes területet, de ez tönkre fogja tenni az elrendezés kinézetét. A halak úszástere elvész és az alsó részen a növényeket már nem éri fény. A stem, vagy előtéri növények gyorsan nőnek és kitöltik a teret hamar, ezért korán kell igazítani rajtuk. A bokrokat legkönnyebben egy ívelt ollóval vághatjuk a kívánt kompozícióra. Az ismételt vágás elősegíti az elágazásokat, így a levelek fokozatosan sűrűbbé vállnak. Bár a növények nem túl vonzóak vágás után, de rövid időn belül új rügyek nőnek és a bokrok szépek lesznek újra. A levelek elvékonyodását is megakadájozza a vágás.

Növények átrendezése
Hosszú távon szeretnénk fenntartani az akváriumot, de amikor az aljzat romlik, a növények növekedése is romlik egy idő után. Amikor ez megtörténik, az akváriumot érdemes kiüríteni és újra elrendezni. Ha a szubsztrátum anyaga viszonylag új, önts egy kevés Aqua Soil-t a felületére, ettől a növények új erőre kapnak. Ha nagyon régi, cseréld le vagy öblítsd át, majd tegyél bele táprudacskákat, tápgolyókat, vagy táptablettákat.

CO2
Ha nagyszámú vízinövényt ültetnek az akváriumba erős fény alá, a növények gyorsan fogyasztják a CO2-t a fotoszintézis révén. Ez okozza annak kimerülését és a növények fejlődésének lassulását. Ha ez az állapot továbbra is fennáll, a vízinövények nem nőnek fel egészségesre és sűrűre.
De ha a fényerő az akváriumban kicsi és alacsony fényigényű növények vannak benne, akkor nincs értelme CO2-t adagolni, sőt veszélyes is a halakra nézve. Mindig a megfelelő mennyiségű CO2 kell injektáljuk annak érdekében, hogy lehetővé tegyük, a vízi növények növekedését. Ha a levelek csillognak a fény alatt és oxigén buborékokat eregetnek, annak örülhetünk. De ha a halak pipálni kezdenek, akkor gyorsan le kell állítani a CO2-t, helyette oxigént kell engedni a vízbe, illetve csinálni egy rész vízcserét, és legközelebb a CO2-t óvatosabban megnyitni.


A halak életműködésének alapvető ismerete hozzásegít igényeik és szokásaik megértéséhez

Látás, tájékozódás
A legtöbb fajnál a látás egyszemű - két irányba látnak, de nem tudják mindkét szemüket ugyanarra a tárgyra fókuszálni. Azonban olyan fajoknál, ahol a szemek magasan a fejcsúcson helyezkednek el, ott lehetséges a térlátás. Képesek színekre reagálni, és a fényerősség változtatása megzavarhatja őket. Az oldalvonalrendszer segíti a halakat az akadálytalan mozgásban. Ez a hal "hatodik érzékszerve", rezgések és áramlások észlelésére képes. Az érzőbimbók, mint apró lyukak sorakoznak a hal oldalvonala menti pikkelysoron. A vonal kiterjedhet a kopoltyúk felett az orrlyukakig. A sötét iszapos vizekben élő halaknak, melyeknek nincs szemük, - pl a Mexikói vaklazac - tökéletesen tájékozódnak oldalvonalrendszerük segítségével. Így kapnak információt a testközeli akadályokról, halakról vagy mozgó táplálékról. A vándorló halak a Nap vagy a csillagok helyzete alapján is tájékozódnak. Helyileg a halak elektromosságot használnak a tájékozódáshoz. Testük körül elektronos erőteret hoznak létre, amely a közeli tárgyak hatására megváltozik. Az erőtérben beálló változásokat észleli az állat, ez segíti környezetének vagy egy másik példány jelenlétének a felismerésében.

Hallás
A halak "füle" sokkal kevésbé bonyolult. A vízben a hangok vagy rezgések ötször gyorsabban terjednek mint a levegőben. A különböző halfajok a számunkra hallható frekvenciatartomány egy töredékét hallják csak és rezgéseket érzékelő képességük segíti a hallásukat. A legtöbb akváriumi halnak van úszóhólyagja, (néhány fenéklakónak nincs pl a gébek ) amellyel bármely vízmélységben képesek helyzetüket megtartani. Más halaknál egyéb célt is szolgál: a hal által képzett hangot erősítheti, vagy pótolhatja a fület. Az úszóhólyag észleli és továbbítja a fülhöz (a Wéber-csontokon keresztül, vagy egy orvosi sztetoszkópra emlékeztető csöves szerkezeten keresztül).
Házibulin, zenehallgatáskor a subládák, mélyhangok rezgése okozhat a halaknál ilyedtséget, sokkot.

Légzés
A halak vízben oldott oxigénnel lélegeznek. A vizet a szájon át veszik fel, és a kopoltyújukon keresztül engedik ki. Miközben a víz dúsan erezett finom lemezein átfolyik, a vér oxigént köt meg, és széndioxidot ad le. A kopoltyúk némi ammóniát is leadnak, az édesvizi halaknál vízleadás is történik. Egyes halak a légköri oxigénnel is képesek lélegezni; a mászóhalféléknek különleges légzőlabirintusuk van.

Alvás
A szárazföldi fajoktól eltérően, nincs szemhéjuk, mert nincs szükségük a szemük nedvesen tartására. Nem tudják becsukni a szemüket, de órákon keresztül fekszenek mozdulatlanul, vagy lebegnek szinte öntudatlanul. Néhány tengeri hal, mint az ajakoshalak (Labridae) betemetik magukat a homokba vagy hálózsákot, nyálkagubót szőnek minden éjjel és abban alszanak.

Víz kiválasztás
- Tengeri halaknál:
Az oldott sók töménysége a tengeri fajok vérében kisebb, mint az őket körülvevő víz sókoncentrációja. Az ozmózis jelenségének tulajdonítható, hogy ezek a halak folyamatosan vizet veszítenek a testükből, és - ezt a veszteséget pótolandó - inniuk kell. Bőséges ivással, nagyon kevés vizelettel és a fölös sómennyiség kiválasztásával tartják fenn a testfolyadékuk állandóságát.
- Édesvizi halaknál:
Fordított a helyzet az édesvizi halaknál, ahol a vér sókoncentrációja magasabb, mint a környező vízé. Ebben az esetben állandóan vizet vesz fel a test, ezért a kipukkadás elkerülésére a halaknak nagy mennyiségű vizet kell kiválasztaniuk (a testsúly tízszeresét is elérheti naponta!). Kétféle módon teszik ezt: vizeletként és a kopoltyújukon keresztül.

Szaglás, ízlelés
A halak az orrnyíláson keresztül szagolnak, de egyáltalán nem használják légzésre. Az orr elülső részén található kettő, vagy négy nyílás közvetlenül kapcsolódik a szaglórendszerhez. A halak szaglása segít a feromonok észlelésében - például a "félelemreakció" kiváltásában, ha egy hal a rajban félelemferomont enged ki a vízbe -, és segít a táplálék vagy az ívási terület megkeresésében. A halak ízérzékelő szemölcsei elsősorban a szájban, a nyelvben és az ajkakban helyezkednek el. Megtalálhatók azonban a test más részeiben is, a hasúszókban és természetesen a fenéklakó halak bajuszán.

 

Egy lista, amit leggyakrabban kérdeznek

A hal csak addig növekszik, amíg az akvárium mérete engedi?
Nem, ez egy tévhit. A nagyobb halaknak hamarosan kell egy nagyobb akvárium, hogy egészségesek és boldogok legyenek. Ha kisebb akváriumba korlátozod őket, gátolod a növekedésüket, melynek eredménye fizikai deformitás lesz, állandó ammóniamérgezés és rövidebb élettartam.
Figyelj rá, hogy megfelelő környezetbe tedd a halaidat!

Mitől zavaros a víz az akváriumban?
Többmindentől lehet, ez függ a víz színétől:
- Ha a víz zöld színű a lebegő algáktól, az akváriumot vedd el a direkt napfényről és cserélj 30% vizet.
- Ha zavaros és fehér az infuzoriumoktól, cserélj 20% vizet és a lámpát kapcsold le 2 napra mert ez a papucsállatka a fényre szaporodik. Érd el hogy több baktériumod legyen a szűrőben, ami lebontja. Ennek érdekében ne csinálj egyszerre több mint 50% vízcserét és ne a csap alatt mosd a szűrőt, hanem a leszívott akváriumvízben nyomkodd ki amikor koszos.
- Az is lehet, hogy egy új dísz, amit hoztál engedi a színét, ha így van, ettől meg kell szabadulnod.
- A felkeveredett talajtól is lehet felhős, ha nem mostad át a talajt eléggé, de ez majd letisztul (egy külön szűrőbe tömködött perlonvatta néhány óra alatt le tudja szűrni az apró porokat, ha nincs ilyen, egy hét alatt magától is leüllepszik).

Mennyi ideig kell hagyni a lámpát?
Egy növényekkel beültetett akváriumban 8-10 óra világtás több mint elég, egy napi időkapcsoló órával megoldható hogy ne kelljen kézzel kapcsolgatni. Soha ne hagyd a fényt 24 órán át, mert a növényeknek és a halaknak szükségük van a pihenésre. Nagyobb nézési idő érdekében a világítást este pár órára meg lehet hosszabbítani egy ledes moonlight lámpával is, de éjjel erre nincs szükségük. Vagy úgy is be lehet állítani a lámpát, hogy délután 2-től este 11-ig menjen, így későn kelnek a halak, de este tovább nézhetők.

Mekkora halat vegyek?
A kereskedő medencéjében látott kis halak végleges mérete nagyobb lesz. Lehetséges hogy több faj fiatalját vennéd meg, melyek most még azonos méretűek, de némelyik elég nagyra nő ahhoz, hogy felfalja a másikat. Ezt elkerülendő, vásárlás előtt informálódj, próbáld kideríteni a hal kifejlett méretét!

Hogy tegyem be az új halat az akváriumba?
Úsztasd a csukott zacskót 10 percig, míg a víz hőmérséklet kiegyenlítődik. A két víz kissé eltérő minőségű, ezért adj egy kis akváriumi vizet a halak zacskójába, hogy keveredjen, ez lehet még 10 perc hozzászoktatás. A bentlévő halaknak adj ennyi, hogy elvond a figyelmüket. Utána engedd ki az újakat.

Létre lehet hozni egy szép növényes akváriumot olcsón?
Igen. Nem kell követni a tipikus egyezményt a magas fényre, soil aljzatra és a co2-re. Sokan szép eredményeket tudnak elérni low-tech beállítással, alacsony megvilágítással és minimális tápozással, árnyéktűrő növényekkel, mint például a gömbmoha, jávai moha, microsorum, anubias, hólyagos vizikehely.

Egy új akváriumnál meddig kell várni, hogy a halakat betehessem?
A kezdeti nitrát tüske egy új akváriumban bárhol lehet 2-8 hét között. Nagyon bölcs dolog minél többet várni, és a halakat kis adagokban betelepíteni, mert ha túl sok halat teszel a vízbe ebben a fázisban, csak nagyobb terhelést adsz a baktériumoknak és ez megölheti a halakat.

Hány halat lehet tartani egy akváriumban?
Nincs rá konkrét adat, mert a halak nem egyformák, különbözőek a szokásaik. A torpedó tesűeknek általában nagyobb tér kell, mint a fátyolos farkúaknak. A felfelé ívelő szájú halak a víz felszínén lévő táplálék megszerzésére alkalmazkodtak, a középállású szájúak a középső részben cirkálnak, míg a harmadik alsó állású szájú csoport, szinte sohasem hagyja el az akvárium aljzatát. A halak közt van területvédő, gyors és lassú úszó, no meg a társítás sem mindegy. Utána kell nézni a kiválasztott halnak.
Itt nagyjából rá tudsz keresni, hogy mekkora halak férnek az akváriumodba: halak/index.php?k=viz&keres1=50
50 liter alatt inkább nano halakat érdemes tenni, vagy guppit : -nano_halak.html

Társaságkedvelő halak
Problémáid lehetnek, ha egy csapathal egyetlen egyedét tartod. Nem mutatja teljes színét, elbújik, vagy duzzog az egyik sarokban, vagy ami még rosszabb, agresszív szokásai alakulhatnak ki, mint pl úszók csipkedése (ami nem gonoszság, hanem az unalom jele lehet). Az ilyen halakat fajtársakkal együtt kell tartani, egy csapatban, hogy biztonságban érezzék magukat. Sőt az is tény, hogy azonos faj egy raja sokkal jobban mutat, mint több faj egy-két keveréke.

Összeférhetetlen halak
A halak lehetnek területvédők, még saját fajtársaikkal szemben is. Némelyik állandóan harcol, különösen ha a medence nem elég nagy ahhoz, hogy mindegyiknek meglegyen a saját területe. Ezek a csaták gyakoribbak a párzási időszakban. Gyakori a hímek közti veszekedés, pl sziámi harcoshalnál be kell tartanod a szabályt: "egy hím, egy akvárium". Néhány faj egyetlen fajtársa jelenlétét sem tűri az akváriumban.
A táplálkozási szokások is okozhatnak problémákat, a ragadozók megtámadják a többieket, a növényevő halak pedig letarolják az akvárium növényeit. Ragadozókat azonos méretű, vagy nagyobb halakkal tarts, és a legszebb növényeket ne ültesd növényevő halak akváriumába!

Miért van olyan sok alga az akváriumban?
Mert kiegyensúlyozatlanok a tápanyagok. Lehet túl sok világítás, ehhez nem elég co2, nem elég tápozás - a növények ezeket csak három egyenlő arányban fogyasztják. Az algák a lassan növekvő növényeken, mint az anubais és jávai moha gyakoriak ha túl vannak világítva. A tetejére szórt hínárok, vagy úszó növények tudnak árnyékolni a valamennyit a fényből és fölös tápanyagokat kivenni a vízből, ez lehet egy megoldás.
Állandó alga problémákat okozhat a közel közvetlen napfény is, vagy ha túl sok műtrágyát adsz, ennek hatására ismét dől az egyensúly és virágzani kezd az alga.

Műnövényeket használhatok?
A műnövények csúnyán bealgásodnak és a halak testét a kemény műanyag levelek felsérthetik.
Ha szeretnéd hogy egészséges közegben éljenek a halaid, akkor élő növényeket telepíts, mely sokkal szebb is. Ha elsőre nem sikerül, akkor nézz utána a növényeid fényigényének, mert lehet hogy kevés a fényed, vagy nem adsz nekik elég tápot.

Fát rakhatok be?
Az algaevő halaknak szükségük van fára, a rostok kellenek az emésztésükhöz. Beteheted az állatkereskedésben kapható fákat, vagy gyökereket. A világos tea színnel nincs baj, de ha a fa annyira színez hogy majdnem kávé színű lesz a víz, az túl sok csersavat jelent és az már káros a halaknak. Az ilyen fát áztasd vödörben hónapokig amíg ki nem fakul, vagy főzd ki hogy hamarabb veszítsen a színéből. Ha a fa nem süllyed le, tehetsz rá egy követ és amikor megszívta magát vízzel, lent fog maradni magától is, de előfordul hogy ez 1 hónapig is eltart. A szabadban szedett fák közül használhatsz permettől mentes szőlőgyökeret, vagy vékony kiszárított fűzfa ágakat díszítésnek. Ezeket ne főzd ki, mert a főzés csökketi az élettartamot. Elég forróvízzel lemosni használat előtt. Ha fehér lepedékeket ereszt az algaevő halak leeszik, de nagy mennyiségben nem, tehát ha ilyet tapasztalsz, inkább vedd ki és súrold le.

Hány fokos legyen a víz? Nem baj ha nappal melegebb van?
Hőmérővel ellenőrizd. Trópusi halaknál átlagosan 24-26 C, hidegvizi halaknál 23 C alatt optimális, de vannak kivételek, ezért keress rá a halaidra. Ha nappal a lámpa túlmelegíti az akváriumot, fúrj a tetejére lyukakat, vagy emeld meg a tetőt, hogy a víz nappali-éjjeli hőingazodása ne legyen több 2 foknál, mert a hőingadozást rosszul tolerálják.

Hogyan cseréljek vizet?
Néha egyszerűbb ha elfelejed a vízkezelő szereket és a vizet egy napig vödörben tárolod, hogy a klór ki tudjon párologni belőle. Ez az állott víz megelelő lesz, de ügyelj rá, hogy közel azonos hőmérsékletű legyen, ezért önthetsz pici forróvizet hozzá, hogy mire beöntöd az akváriumba, pont jó legyen.

Mivel etessem a halakat?
Például fagyasztott cyclops, artemia, mysis, krill. Spirulina tabletta, uborka, borsó. Jobb minőségű lemezes és pellet granulátumok tetra, sera... termékek. Lényeg, hogy változatos legyen.

Mért halnak meg a halaim?
Egy akváriumban az ammónia nitritté alakul, de ez elérheti a toxikus szintet és megöli a halakat. Hetente cserélj 30% vizet. A rothadó bomló leveleket távolítsd el a vízből. Az akvárium talaján felgyülemlett mulmot időnként szívd le egy leszívócsővel. Ellenőrizd a vizet tesztekkel, hogy találsz e magas értékeket ammónia vagy nitritben, mert lehet hogy túl sok halat tettél be és a szűrőd gyenge hozzá. Keress rá a hal betegségekre is pl: darakór, úszórothadás, hasvízkór...stb. hogy látsz e rajtuk betegségre utaló jelet.

Mekkora szűrőt tegyek az akváriumba?
Minél több baktérium fér a szűrőbe, annál könnyebben le tudja bontani a káros ammóniát a vízből, amit a halak termelnek.
50 literes akváriumhoz egy 500 liter/órás körüli szűrő ideális.
100 literes akváriumhoz 1000 liter / órás szűrő megfelel, de 1200 l/órás is.
Használd a lehető legnagyobb szivacsú szűrőt, csak azt nézd meg, hogy magasságban beleférjen. Sokat tudsz javítani azzal is, ha beüzemelsz egy külső szűrőt, aminek nagy a tartálya, mert abban jóval több batérium tud megtelepedni, mint egy belsőszűrőben.

 

Mely halfajok tarthatók együtt?

Ezzel az ábrával nagyon könnyű megérteni, hogy egyes fajok kompatibilisek e egymással, vagy sem.

Azt viszont ne feledd, hogy nincs garancia az összeférhetetlenségre, néha még egyes fajokon belül is változhat egy adott hal temperamentuma, vagy viselkedése.

<-- Nagyításhoz klikkelj a képre!

 

AKVÁRIUMOK

Magyar akvakertészet: HAC 2010 Galéria - HAC 2009 Galéria

 

10 liter NANO

Növények:
Jávai moha, Anubias nana...

 

   

100 x 40 x 40 cm

Növények: Ammannia gracilis, Anubias nana, Bacopa monnieri, Cryptocoryne balansae, Cryptocoryne nevillii, Cryptocoryne wendtii, Echinodorus tenellus, Eleocaris accicularis, Hydrocotyle leucocephala, Hygrophila polysperma, Ludwigia arcuata, Hemianthus micranthemoides, Sagittaria subulata, Vesicularia dubyana

Halak: Törpe szivárványhal, Ékfoltos razbóra, Törpe szívóharcsa

   

100 x 50 x 40 cm

Növények: Heteranthera zosterifolia, Vesicularia dubyana, Rotala rotundifolia, Rotala wallichii, Eustralis stellata, Cryptocoryne balansae, Ludwigia repens, Micranthemum micranthemoides, Ludwigia arcuata, Blyxa japonica, Anubias nana, Glossostigma elatinoides, Hydrocotyle leucocephala, Cryptocoryne becketii, Echinodorus tenellus, Eleocharis parvulus, Sagittaria subulata

Halak:
Ékfoltos razbóra, Törpe szívóharcsa, Sziámi ormányos márna, Paracheirodon axelrodi, Izzófényű pontylazac, Leopárd cory, Amano garnéla

   

80 x 40 x 40 cm

2. Echinodorus tropica, 3. Echinodorus griesbachii, 4. Cryptocoryne wendtii, 5. Althernanthera reieckii, 6. Hygrophila difformis, 7. Ceratohpyllum demersum, 8. Vallisneria sprialis, 9. Heteranthera zosterifolia

Halak:
Guppy, Törpe szívóharcsa, Ancistrus, Sziámi algaevő