NÉHÁNY ALGAEVŐ ÁLLAT


Törpeszívóharcsa
barna alga

Sziámi ormányosmárna
ecset alga

Algázó géb
ciano, fonál, zöld, ecset, agancs
 

Almacsiga
barna alga

Theod Oxus
ecset-, zöld- és barna alga

Zebra
ecset-, zöld- és barna alga

Süncsiga
ecset-, zöld- és barna alga

Neocardinia fajok

zöld alga

Cardinia fajok

ecset- és zöld alga
   


ALGÁSODÁS OKAI ÉS MEGSZÜNTETÉSÜK

Többnyire három okra vezethető vissza az algásodás:

  1. Hiányos vagy rossz növényi tápanyag ellátás - Egy sűrűn beültetett akváriumban, melyben csak kevés halat tartunk előfordulhat a nitrogén hiánya. Ebben az esetben a nitrogént nekünk kell pótolni a vízbe, ezzel előségítjük a növények növekedését, így már az összes tápanyagot - köztük a nyomelemeket - is fel tudják használni.

  2. Kedvezőtlen megvilágítás - Nem megfelelő, vagy régi csövek (eltolódott spektrum), túl kevés vagy sok fény, nem megfelelő időintervallum.

  3. Rossz vízminőség - Ha nitrátból sok van az algáknál túlburjánzáshoz vezet.
    Érdemes külső szűrőt használni és lassan átfolyatni rajta a vizet.

A nitrátszint csökkentése:

  • sűrű vízcserével - Halaink a vizeletükkel és ürülékükkel káros ammóniát termelnek, amit a hasznos baktériumok nitritté, végül nitráttá alakítanak. A nitrát mennyisége folyamatosan növekszik, ettől a halak kedvetlenek, étvágytalanok lesznek, gyulladt kopoltyúik lesznek végül fulladni kezdenek és elhullanak. A természetben ilyen problémával nem találkoznak. Ott általában 5mg / l alatt van a nitrát szint, mivel a növények felveszik azokat. Akváriumainkban, ezt csak nagyon erős világítással (1 watt / l) , nagyon sok növénnyel, és nagyon kevés hallal tudnánk megvalósítani. Garnélák esetében az ideális érték a 0-5ppm. Az érzékenyebb fajok mindenképp "jelzik", ha tartósan 10-20 mg/l körül van a nitrát szintje. Nehezebben petésednek, és az újszülött garnélák száma megtizedelődik. Ezért válik szükségessé a vízcsere, amelyet egy látványos akváriumban akár 2-3 naponta is végezhetünk, de egy kevésbé látványosban is hetente szükség van rá.

  • kevés fehérje bejuttatásával (etetéskor a földre ne hulljon kajamaradék, ha nincsenek az aljzaton turkáló halaink).
  • dús növényzet telepítésével (a gyorsan növő növények nagy intenzitással veszik fel a nitrátot, mint tápanyagot).
  • bomló szerves anyagok eltávolításával (porszívózás, takarítás).
  • a külső szűrőben nitrátmegkötő műgyantával (SZAT), vagy felületaktív anyagok használatával (siporax, aktív szén).

 

Barna algák

A túl kevés fény a barnaalgák megjelenését okozza. Elszaporodásukhoz a túl kevés oxigén, vagy túl sok nitrát is hozzájárulhat. A barnaalgák vékony, barnás bevonatot képeznek az akváriumban elhelyezett tárgyakon (köveken, aljzaton). Intenzívebb fényviszonyok hatására gyorsan eltűnnek.




A barna algafélék szokták először ellepni az újonnan üzembe helyezett akváriumot. Elszaporodásuk az indulásnál normális folyamat. Egy hét alatt általában eltűnnek, de ha mégsem, akkor valószínűleg kevés a fény az akváriumban. Algaevésre az almacsiga jó, csak az nem olyan aktív, ellenben a

 

Zöld algák

A zöld algák az erős fény hatására jönnek elő. Először pontokban az üvegen, tereptárgyakon, növények levelein, majd vastag, nehezen levakarható réteggé fejlődnek. Ezek az algák akkor szaporodnak el, amikor az akváriumban kialakul a biológiai egyensúly. Gyakran jelentkeznek új akváriumokban is, az üzembe helyezés után kb 3 héttel. Az ilyen algafoltok azt jelzik, hogy egészséges környezet van az akváriumban, s a jelenlétük nem okoz problémát. Van néhány hal és csiga, mely szívesen fogyasztja el őket, de csak addig számíthatunk az algaevő harcsák segítségére, amíg nem túl nagyok a csomók.

Zöld algák ellen a fény csökkentése a megoldás, de nem időtartamban, hanem intenzitásban. Ha nem kap elég fényt, eltűnik elég hamar, ezután gyakori vízcserével helyreállíthatjuk az egyensúlyt.

 

Fonalas algák

A nagyon kiegyensúlyozott akváriumokban szoktak megjelenni. Hosszú, halványzöld szálaik ráakaszkodnak a növényekre. Sem az akvárium működésének, sem lakói egészségének nem ártanak, de mielőtt behálózzák az egész akváriumot.

Nekünk kell kézzel eltávolítani őket, levágjuk és kivesszük az akváriumból az érintett leveleket.
Ezeket az algákat a Sziámi algaevő hal, kis mennyiségben megeszi. A kemény víz és CO2 hiányának megszüntetésével is száműzhetők a fonal- és ecsetalgák az akváriumból. Fontos, hogy az utántöltéshez használt vizet (keménység) ellenőrizzük. Egyes esetekben ioncserélt-, vagy ozmózissal lágyított vizet is használhatunk.

 

Ecset algák

Fekete színűek, a levelek szélére vagy a dekorációra telepednek, majd fokozatosan minden létező felületet belepnek. Egyes fajtájuk kis csomókat alkotnak. Megszabadulni nagyon nehéz tőlük. Legjobb lenne levéllel együtt letépni őket és hypóval fertőtlenítve az akváriumot újraindítani, de sok akvarista nem teheti meg ezt. Az algaevő halak és csigák is segíthetnek, de további teendőkre is szükség van. Csökkenteni kell a nitrát szintet sűrű vízcserével, és a tápozást. A víz vastartalma csak 0,1 mg/l legyen!

Főleg alacsony pH érték mellett szokott előforduni az ecsetalga. A meszes aljzat a karbonát egyensúlyt megbontja (CO2 helyett HCO3-), ekkor az ecsetalga állománya csökken. Ezt igazolja az is, hogy Dél-Amerikai sügéres akváriumban már előfordult az ecsetalga, míg a zúzott korall aljzattal bíró Tangnyika-tavi medencékben nem.

Az erős CO2 adagolás, csökkenti a pH-t, de ez nem az algákat veszélyezteti, hanem a növényzetet serkenti gyorsabb növekedésre, ami aztán az algák vesztét okozza. Ugyanez a folyamat zajlik le akkor is, ha a CO2 az akváriumi állatok anyagcseréjéből vagy szerves összetevők bomlásából keletkezik.

Mivel a bakteriális fertőzés is kedvez az algáknak. A hidrogén-peroxidos, vagy enzimes kezelés szintén csökkentheti az algák fejlődését.
A növényeket csak az akváriumon kívül fertőtlenítsd (pl merítsd 20%-os hypós vízbe kb 2 másodpercre és gyorsan mosd le)!

Végső esetben a réz kiirtja az ecsetalgát, és néhány algaölő szer is bizonyos mértékig hatásos ellenük, de soha nem véglegesen. A réz néhány akváiumi növényt is károsít (pl. Myriophyllum és Vallisneria), így használata óvatosságot igényel. Van viszont számos kivétel, melyre a réz nagyjából hatástalan pl. Echinodorus, Cryptocoryne, Anubias, Microsorum és sok más faj. A rezes kezelés előnye, hogy az akváriumi dekoráció és a növények a helyükön maradnak. Vannak növények - pl. a Cryptocoryne fajok - melyekre kifejezetten jó hatással van a rézkúra, míg az érzékeny algák kipusztulnak. Amit ki kell halászni a medencéből, az a halak és garnélák! A kúra hatásossága érdekében a rézkoncentrációt 0.5 mg/l szintre kell emelni és tartani 7-10 napig. A réz legkönnyebben réz-szulfát fomájában adagolható. A kezelés első szakaszában nagyobb mennyiséget kell adagolni, mivel a növények hasznosítják azt vagy más vegyületek kötik meg. Azért, hogy ezekből a fölösleges vegyületekből minél kevesebb legyen jelen a vízben a kezelés előtt érdemes aktív szenes előszűrést végezni vagy egy nagyobb vízcserét csinálni. A halak a kezelés után csak akkor tehetők vissza az akváriumba, ha visszaállt a kezelés előtti rézszint. Ez főleg a pontyfélékre és elevenszülőkre vonatkozik, mivel ők érzékenyebbek a rézre mint más halak. Ugyanez igaz a csigákra és más gerinctelen állatokra is. Pár halcsalád, pl. a sügérek kevésbé érzékenyen reagálnak a rézre és ha nehezen megoldható az áttelepítésük, akkor a medencében maradhatnak.

 

Vörös algák

A tengervizes akváriumokban szoktak feltűnni, ha megbomlik a víz ásványisó-egyensúlya. Pelyhes, ritkábban szálas, vörös bevonatot képeznek a dekoráción. Elszaporodásuk oka a túlzott mértékű szilikáttartalom lehet. Szerencsére van egy jellegzetes gyantaféleség, mely a szűrőberendezésbe helyezve eltünteti a vörös algákat. A puhatestű gastropodák (az Astrea és Turbo nemzetséghez tartozó csigák) könnyen véget vetnek a vörös algák terjeszkedésének. 10 liter vízhez 1 csigát lehet számítani. Ezeket az algákat a Sziámi algaevő hal megeszi.

 

Kék algák (cyanobaktériumok)

Édesvízben és tengervízben egyaránt nyúlós szőnyeggé szaporodnak, főleg a talajon, s színük a sötétzöldtől a sötét vörösig különböző árnyalatú lehet. Elszaporodásuk a víz magas nitrát- vagy foszfortartalmát jelzi. Cyanobaktériumok normális körülmények között is előfordulnak minden akváriumban, csak nagyon kis mennyiségben. A szaporodásukat a fényerő hirtelen növelése vagy a víz összetevőinek hirtelen megváltozása is kiválthatja. Nitrogénforrásul a légköri nitrogént használják fel. Így amikor a legtöbb alga „nitrogénéhségben” szenved, a kékalgák akkor is képesek szaporodni.

A kék algákat leszívócsővel ki lehet szippantani az akváriumból és a víz minőségének javításával hosszú távon is megszüntethetjük a problémát (sűrűbb vízcsere, akvárium szellőztetése, levegőpumpa beüzemelése, felszín erős hullámoztatása).

 

HÁRTYÁK A VÍZ FELSZÍNÉN

Bakteriális vékony fehér hártya, melynek a felülete berepedezik pl ha lemezes kaját szórunk rá. Az .Eisenbacteria (Iron baktériumok) okozzák.

Megszűntetésében segíthet egy levegőpumpa beüzemelése, aktív szén használata, vagy különböző felszínleszívó szerkezetek. A só kiírtja. Pl ha gömbmoháink vannak, azokat tegyük külön egy sós vizes fürdőbe, pár napra. A gömbmoha szereti a sót, de a többi növény nem bírja sajnos.

     
Olajosnak tűnő összefüggő (fehérje hab) réteg, ami gyakran zöldes színűvé válik az algáktól. A felületét lehetetlen megtörni az ujjunkkal.

Eltávolítható konyhai papír törlővel, ezután egy hatalmas 80%-os vízcsere, és bevezetni egy erős szivattyút a keringés javítására.

Valamint érdemes Easy Carbot adagolni a növényeknek (CO2 helyett).


A felületi szennyeződéseket EHEIM SKIM 350 felszín tisztítóval is el lehet tábolítani.

Használható tengeri és édesvizi akváriumokhoz