Hypancistrus zebra L046 - Zebraharcsa

(Egyéb elnevezései: )
Vissza | Index
Hypancistrus zebra L046 - Zebraharcsa

Megoszlás: Dél-Amerika; Gyors folyású folyók és az Amazonas árterületén.

Vízparaméterek: 24-28 °C   5-15 nk°   pH 6-8  

Típus: édesvízi, trópusi

Viselkedés: békés, területvédő
Táplálkozás: mindenevő

Tartózkodás: talaj szint
Szaporodás: könnyű

Testhossz: 12 cm  
Halnépesség: 90 literre 1 pár

Berendezés: homokos aljzat, vasfák, gyökerek, ágak, barlangok, búvóhelyek.

Növények: Microsorum, Taxiphyllum, Anubias, Cryptocoryne

Javasolt társai: Ancistrus | Dél-Amerika | Vitorláshal |

Megjegyzés: Most már kissé nehezebb dolgunk lesz. Úgy kellene élőhelyét és biotopitását bemutatnom, hogy közben „nem lövöm le” következő cikkünk témáját, amiben a faj tartásáról fogunk írni. Minden esetre remélem, mindkét cikket sikerül élvezetesre megalkotni.Viszont mielőtt konkrétan belevágok témánkba, most is meg kell említenem, hogy szerencsésen gyűlnek támogatóink, úgyhogy az elmúlt 1-1,5 hónapban is újabb weblap csatlakozott kezdeményezésünk terjesztőinek körébe!Hol is él a zebraharcsa?Fontos kérdés, amit remélem mindenki, minden halfaj megvásárlása előtt feltesz magában. Mint minden más hal esetében, úgy az L46-os harcsánál is különféle befolyásoló tényezőket jelent az, hogy honnan is származik. Nem mindegy, milyen vizet biztosítunk neki, akár a kémhatását, akár a lágyságát-keménységét, akár hőfokát nézzük. Nem mindegy, hogy éppen egy tőzeges aljú mocsarat, egy sziklás tavat, vagy egy nagyon sebes folyószakaszt állítunk be neki (elárulom, egyik sem a legideálisabb…). Nem mindegy az sem, hogy milyen fajokkal társítjuk. Tehát összességében elmondhatjuk, hogy a származás pontos definiálása nem csak biotóp medence beállítása esetén, hanem összességében, és persze minden fajnál egyaránt fontos.Mint minden más Loricariidae, a zebraharcsa is dél-amerikai hal. Dél-Amerikán belül az Amazonas vízbázisa az elterjedési területe harcsánknak. De aki alaposan utána akar járni a pontos adatoknak, hogy otthonosan rendezze be hala áhított otthonát, az ennyivel nem elégszik meg! Az Amazonas nagyon nagy vízbázist jelent, gondolom, ezzel senkinek sem mondtam újdonságot. Egyaránt előfordulnak a vidékén 20-22 C-os vizek, és 28-32 C-osak is, tehát a folyószakasz pontos meghatározása nélkül, ha csak a vízhőfokot tekintjük is, súlyosat tévedhetünk a teljes, akár 10-12 C-os különbséggel. Egy hűvös vizet kedvelő halat nem ildomos 30 C-ban tartani, míg mondjuk egy meleg vizet igénylő diszkoszhal 20-22 C-ban már elpusztulhat! De még ennyire sem kell „túldramatizálni” a dolgokat, mivel, hogy az előbbi példámnál maradjak, egyes diszkoszhalak akár 1-2 C-os lehűlést is meglehetősen rosszul viselnek. A vízértékek is különbözőek lehetnek, akár a folyó felső szakaszait nézzük, akár az Atlanti-óceánba ömlő tölcsértorkolatát. Az élőhelyek változatossága is egyaránt jellemzi a szakaszt, pl. a kavicsos gyors folyások vagy a lassan hömpölygő széles folyamszakaszok.Ezek alapján valóban látszik szerintem, miért is fontos, hogy alaposan körülhatároljuk az általunk tartani kívánt hal élőhelyét.Az Amazonas Dél-Amerika legtöbb országában, még ha csak eredő érként vagy mellékfolyóként is, de jelen van. Viszont a zebraharcsa mindösszesen csak egy ország folyójában él, és az nem más, mint Brazília. Azt mindenképpen tudni érdemes, hogy az Amazonas legfőbb területei szintúgy Brazíliában fekszenek, így még ezen belül is bőven behatárolhatók nagyobb szakaszok is.A Hypancistrus zebra első számú elterjedési területe az Amazonas egy mellékfolyója, a különböző okok végett sokat emlegetett, ismert Xingu. A Xingu folyó minden bizonnyal az egyik legismertebb Amazonas-mellékág, legalábbis az akvaristák között. Nagyon sok halfajunk származik onnan, és további nagyon sok faj endemikus is ott, mint például a zebraharcsa is. A zebraharcsa szinte kizárólag a Rio Xingu-ból került elő eddig, de egyes feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a Pará folyóban is megtalálták…A Xingu majdhogynem központi helyen fekszik Brazíliában, esőerdei területeken. Van pár nagyobb mellékfolyója is, de ő maga is a fő Amazonas-ágba torkollik. A Xingu folyamán haladva találkozhatunk három jelentősebb vízeséssel is, mint a Martins, a Soledade és a Taquara-vízesések. Jelentősebb mellékfolyói például a bal parton fekvő Iriri, és annak mellékfolyója a Curá, valamint a jobb parton a Pacajá és a R.Fresco. A Xingu folyó 5 kisebb folyó torkolatánál ered, közülük a Ronuro és a Culuene rendelkezik mellékfolyókkal is. Ha szigorúan akarjuk meghatározni, akkor talán a Culuene törzsfolyója jelenti a Xingu alapját eredésekor. A Culuene-be csatlakozik a Culiseu, ami a Ronuroval egyméretű körülbelül. Tehát ahol a Culuene már a Culiseu-val együtt folyik, egy szélesebb folyószakasz kezdődik. Egy ponton a másik három folyó is táplálja (a Ronuro egybefolyik egy másik folyóval találkozásuk előtt nem sokkal, tehát végül már a 3-ból csak kettő éri el gyakorlatilag önállóan a Xingu-törzsfolyót), és innentől kezdve nevezhetjük igazán Rio Xingunak folyónkat. Nem sokkal később a Paranatuba is belefolyik, hogy még jobban táplálja, majd pedig a már említett mellékfolyóival egyesülve hömpölyög északra, hogy egyesülhessen a hatalmas Amazonassal.1979 km-es hosszával már nem nevezhető rövid folyónak. Amúgy ha még pontosabban tájolni akarjuk az Amazonashoz viszonyítva, az egyik legkeletebbre fekvő mellékfolyójáról van szó.